Csokis marcipángolyók
A szervezetünk nagyon okosan ki lett találva, általában megmondja, mi hiányzik. Néha hiba csúszik a rendszerbe, ilyenkor nem tudom eldönteni, sósat, vagy édeset kívánok? Előfordult már, hogy végül a savanyú nyert..
Tegnap édesre vágytam, nem sütire, nem csak csokira, valami másra. Elkezdtem keresgélni, mi is lenne az, ami segíthetne?
A hűtőben találtam némi marcipán masszát, ez végre segített eldönteni a kérdést.
Kisebb golyókat formáztam belőle, fogvájókra tűzdelve olvasztott csokiban és kristálycukorban megforgattam (Hogy ropogós is legyen!). Végül a pálcikákat – jobb híján – szivacsokba tűzködve két ablak közé tettem, míg a csokimáz megdermedt.
Gyorsan elkészült, és FINOM lett:)
Legközelebb, pirítok hozzá – bele amerikai mogyorót is, sőt, a kamrában van még rumos meggy, azzal se lehet rossz!
Kivételesen nem írok részletes receptet mennyiségekkel, csak megközelítőleg: Kb. 15 dkg marcipánmassza, 5 dkg étcsokoládé mikróban felolvasztva, és X szem kristálycukor kellett hozzá:)
Vissza
|
Tetszik a recept!